20009
04/27
0

AZ ÚJ JŐVEVÉNY

Mível tesóm álapóta már színte vállságosra fórdult ösze ültünk a maradék család. Hogy mit lehetne teni. Naggyon rosz volt a hangúlat anyum már majdnem sírt is. Apa vigasztalta. Rendes tőlle! Na aztán a mamám (nem hiába aki öreg az ilyen bőlcs) fel vetete hogy szerezünk egy kis macskát a régi kető helyébe hátha az fel víditaná. Ez nem tünt anyira nehéznek mer a szomszéd szomszédjába most ellett meg múlt hónapba egy vemhes álat (macska szuka) úgyhogy lehetett kőlcsőn (vagy örökbe ki tudja) kérni eggyet. Át is mentünk én választhatam ki. Nagy volt a felelőség. De muszáj volt! Ki választotam egy foltosat aki szerintem aranyos de azér erős nek is látszcik ez azér fontos hogy el ne hulljon mikor a tesómal van mer az katasztrófa lene. Na szóval haza is vitük azóta tesóm kicsit joban van de még sokat emlegeti a régi kedvencét. De már eszik ez a lényeg. Erősödjön meg de jó lenne.

Komentálj hozzá!
Gyerűnk! Lécci!

A bejegyzés trackback címe:

https://kenlee.blog.hu/api/trackback/id/tr731269855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Web Analytics
süti beállítások módosítása