3-DIK ÍNTERJUM: FUMITÓ ÚEDA ÚRAL

MEGOSZTÁS:

Nagyon kedves ólvasóim! Ujjabb interjuval jelenkezem nektek ez útal eggy igen csak érdekes szeméjiségel készitetem beszélgetést. Ő nem lessz más mint Ueda Fumitó programozó úraság. Lásuk mit síkerűlt ki húznom eből a kis jappán emberböl:

Ken_Lee:Kedves Fumitó (bocsásson már meg hogy kereszt neván szollitom magát de anyira meg szeretem a játákait hógy magamba is már csak igy hivom) köszönésel kel kezdnem az interjut.
Ueda Fumito: Ne köszönyön semit kedves riporter. Nem várok hállát senkitöl.

KL: De akor is be valom hogy maguk csinálták meg két egyik leg joban szeretet játékomt amikröl beszélgetni is szeretnék móst.
UF: Jól van.

KL: Kezgyük csak az ICÓ menekűlésével. Hógyan jöt az ötlet hogy meg csináljon egy ilyen játékt?
UF: Mínden álmom az vólt hogy fel idézem azokat az emlékeket amikor eggy kedves barát nömmel kelet óvodás meg iskolás koromba kézen fogva menünk az utcán. Nagyon hiányzik nekem mer sajnos el költözöt Kínába.

KL: Akor már az is világos hogy az öt meg személyesitő Yorda mér beszél olyan külföldiűl. Be valom ezen sokat gondolkosztam. Azt tesék még meg mondni hogy véletlen e vagy dírekt játcódik egy kihallt városba ez az egész stori.
UF: Nállam semi se véletlen! Azér csináltam igy hogy ne legyen még nehezeb a játék. A barátaim szerínt ez így a leg job és én híszek nekik. Különbe meg ott van gonosz király nő és a füstmanók is néha elö bujjnak a rejtek helyűkröl.

KL: Még abba tesék meg erősitni tisztelt művész úram hogy valóba igaz-e az hogy maga festete a játék boritóját??? Én mikor ezt halottam alig hitem az agyamnak akora meg lepetésel szolgált.
UF: Bízony bízony ám nem tévedés. Amikor ki attuk a művünk Európának örömöt szerezve akor nekem már nem kelet prógramozni és kicsit festegetem hobiból. Ez anyira meg tetszcet mindenkinek hogy rám kényszeriteték hogy márpedig nincs apeláta ez lessz a boritó. De nem szégyellem.

KL: Azonal térjűnk át a Kolosszálisos játékre. Enek hogy jöt az ötlete??
UF: Sajnos egyszer roszat álmottam hogy minden féle nagyra nöt szörnyetegek ki akarják taposni a lelkem. Na mondom akor csinálok eggy játékot amibe fórdítva lessz! És így tőrtént.

KL: Nagyon sok óriás elég aranyos állat. Hogyan válogata ki őket és hogy hogy nem szeperel kösztűk a lajhárt?
UF: A lajhárt a kedvenc álatom szóvall edivens let hogy őt nem teszem be a le ölendö szereplök közé mer akor sokak ki dobták volna a gemmámat. A töbi álat olyan aki már bántot életébe (példáúl medve támadást szenvetem Erdélybe egyszer egy gorila meg dobált a Las Vegasi állat kertbe meg ilyenek tőrténtek).

KL: Hát ha eszt tuttam vólna akor nem sajnáltam volna a sok ölésemet de legaláb már most meg nyugottam. Még ara legyen kedves hogy el árúl valamit a következö játékábol exclusíve az ólvasoimnak.
UF: Anyit monthatok hogy valo szinuleg el fogúnk kalandozni a játékba egy kis kertbe ahol nagyon anyaros picurka álatokal lehet maj találkozni. De enél töb ki kotyogását tiltya a szerzödésem. Sajnálóm.

KL: Most nagyon fel ízgatot alig várom a meg jelenését. De azér köszönöm szépen hogy ki atta ezt az ínterjut.
UF: Nagyón szívesen leg közeleb is amikor világ körüli útra kelek reklamálni a Last Guardían cimű eposzomat!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.