36-DIK TESTEM: AZ ÉGI GRIMASZ (SKYRIM)

Kedves Ólvasók! A blogóm teljhalálába esése utáni elsö testem publikációjára kerűl sor.
Nagy falatót választotam mível sok sok híres ujjság (Nébszabadcság, New Jork Times, Whasingtoni Posta satöbbi) is meg választota az év játékának pedíg még csak január van! Na ha ennyire jó(?) akor nekem se maradhat ki a nagy felelőséges abrólékos ki vessézés. Nem is csikorgatom továb az idegeket be mutatom a játék alanyóm:

ŐSI BÖLCS TUDÁSTEKERCSEK 5: AZ ÉGI GRIMASZ - angolúl: Elder Scroll V: Skyrim

Amellyet a rokonjaimmal testelünk ki verszusz alapon!

A játék magva borsa:
Amenyire meg értetem benne az a dolog játcódik le hogy a főhőst akit mi alakítunk ki épen le fejezni viszik valami butaság miatt de egy nagy gonosz fene vad sárkány akit Aladin-nak hívnak (!!!) akkora föl fordúlást csinál hogy a fejvesztés támadás el marad és életbe maradúnk. Ekor a szökés útán kezdődik a kalandúnk és be járhattyuk az egész megyét járásról járásra ispánságról ispánságra menvén. Érdekes világot szemlélhetűnk meg ha figyelmesek vagyúnk. Sok fúra szerzettel hoz össze a sors a leg ajja söpredéktől a nemes nábob bán-okig mindenkivel lehet cseverészni.

Típpem: Érdemes ám jóba lenni a vajdákkal mer sok hasznot húzhatúnk a barátcságukból. Azér talpnyalóvá nem kel avangeálni!

Az a nagyon egyedi benne hogy rengeteg úgy nevezet kűldetést tudunk benne ki csinálni. Példáúl eggy szomorú anyuka keresi a gyermekét? Nyomozzuk ki hogy a gonosz fascista tündérek hol tartyák fogva a kicsikéjét és szép szóval vagy durvasággal szabadítscsuk ki a szemvedő alanyt satöbbi a végtelenségig. Apropó dúrvaság! Én ilyent még sose látam hogy ennyire változatosan lehesen harcolni (szerimtem még a Máriókba sics ennyi csoda ruha mint itt!). Lehet menni varázsolva vagy eggyik kézbe karddal vagy dúpla kezes nagy pöröllyel vagy lopakodva tőrrel vagy íjászolva! Bele is zsong a málé fejem annyira kétrétű ez az egész. A vége célja a storinak hogy le győzzük Aladint a gonosz sárkányt és ismételten békét hozzúnk az Égi Grimasz összes vármegyéjébe.


A látvány világ
Ahogy aszt mondani szokták: "nagyon" "kúl" szerintem. Minden járás más és más és mégis jól valúszínűsithető hogy eggy országba tartoznak. Példáúl van Télihold faluja ahol valóba mindig irtó hideg van és a fehér (este a: szürke) szín uralkodik. De ha át lovaglúnk (vagy szekére ülűnk mer olyant is lehet!!!) Magányosságba akor eggy modern csilli villi mertopolice-t láthatúnk gyönyörű üde színekbe bugyolálva. És még csak két helytartóság szék helyét mutattam be...

Típpem: Néha a nagy stresszbe álljatok meg eggy eggy pílanatra meditációzva körbe nézni. Kivállóra alkarmak ilyenre a hegy csúcsok ahonnét le lehet tekinteni az alant el terűlö szép majorságokra.

Szóval szépre tervezték a gemmát ahhoz példa se fér hozzá de vajón jó a grafikuma? El fogadható. A varázslások effectjei nagyon fainak de a fegyverek szépségére se lehet panasz. Az emberek pedig erőn felül tejjesítenek a szépségbe! Amire panaszkodhatúnk a némelyik álat külleme mer a padkány példáúl nem sikeredett aranyosra de ez mimoritásos dolog.
Szóval ki jár a kétcer 5 pont az én plussz Dina részemről. Unoka tesóm és az ő édes testvére (eggy fiú és eggy lány szintén az igazságosságér) 4+5 pontra értékelt tehát itt már vezetűnk eggy ponttal. Szúper!!!


A játszchatósági elemek
Szavakkal értékelve lelkes vagyok mer a nagy változatosság sok sok órára le kötött a színes televíziónk elé. A harciasság összetetcségéről már ódákat meséltem (nem hiába mer ki jártam a Bárdok iskoláját XD) de a többi dologról még nem édelegtem szóval itt az ideje. Mer bizony más dolgokat is lehet csinálni mint vért ontni példának nyomában: kovácsozni, a kovácsozott dolgokat be bazsajmágiázni, fűvészkedni és a gyógy vagy méreg keneteket és a többi cúcct el kereskedni aranyér másokkal! Hihetetlen nagy méjiségek keringnek ám a lehetetőségekbe.

Típpem: csináljatok eggy erős Dédrikus kardot (kell hozzá eggy Dédra szíve és némi Ében öntecs) fejlesszétek tovább a kovács műhelyébe majd vigyétek el és bazsajozzatok rá valami fertelmes ártást (én a tűzt vagy a vérszívást ajállom!)! Menthetetlenűl erősek lesztek ez álltal.

Hasolló szuper páncélzatot is lehet faragni amire szügség is lessz rá mer olyan randa elenségekkel találkozhattok mint a troll vagy a boszorkaholló, sárkánypap meg szellemek és a nagy számba elő fordulló élő holtak satöbbi. Sajnos itt most szidásba is részesítem a programozkat mer ólykor ólykor anyira hibás (szak szóval: búgos) a gemma hogy le vonás jár érte. Csúnya be lassúlások találhatók a játék utolsó felébe ha valaki erre érzékeny akor várjon vele hátha meg javúl maj.
Épen ezér ki pontozásunk Dinával 4+4 pont a rokon tesóké 4+5 mivel unoka nővérem nem ismeri ezt a részét a tesztnek. Ki eggyenlítetek :SSS


A hangok
Nem semmik! A leg jóbb szerimtem a fő menübe mer ott olyan szép zene szól amibe bárdok zengik a dícsőségünket! (Dovakin, dovakin, sállálálá...) Csak sajnos arra kevés idő van hallgatni mer ha játcani akarunk akkor el kell nyomni :S Na mindeggy. Benn a gém-be (játékba) is jók a hangok főleg az amikor eggy-eggy sárkány űvéltést meg tanúltunk és az hallattyuk (R2 gomb a PS3-omon!) a nagy okádás közepette rá adásul ilyenkor nem csak hang effekt hanem tűz csóva vagy jég borzadály is ki ömlik a torkunkon szóval irtó stílusos dolog ilyent csinálni.

Típpem: Ha 5.1-gyes (vagy több) hang rendcerrel vagytok föl szerelve otthon akkor füleljetek hogy merről hallatcik a gonoszok hörgése. Onnan fog támadní!

A többi karakter embernek is szép hangokat adtak csak sajnos hogy a gyerekek hangja az egész világba ugyan olyan és néha a fölnőtteké is :S Ere költhetek volna többet hogy máshogy beszéljenek Mortárba mint Fehérvágtába például. Na mindeggy akadémiskudok túl ezen.
Más különbe elégedett vagyok szóval részünkről 4,5+5 pont (Dina most nem vont le mer ő megbocsátó) versus 4+5 pont unokatesóméktó. Megin átvettük a vezetést!!


Hangúlati micsodák
Nagyón sok hangulat javító intézkedést tettek belé a játékba. Városokba járva mindíg kapunk eggy két jó szót vagy barátságos sirámkozást a járóktól vagy őröktőll. A kis figuránk ugyan néma de sokat liheg ka ki fáratt vagy épen szűkölve nyüszít ha vérző sebes ütést kap a gyomrába. Az is nagy plussz ebbe a sekcióba hogy ha elég ügyesen játcunk akkor szolgák is mellénk szegődnek és védnek mínket az életük árában. Szóval valóba hősnek érezhetjűk magúnkat!

Típpem: Adgyúnk a csicskásoknak erős fegyvert vagy pakkoljuk meg őket teher hórdás céljából! Nem szégyen a hazafelé úton mállhás álatnak használni őköt és zókon se veszik igérem!

Családi jelleggel is lehet játcani de sajnos nem multyizva hanem úgy hogy fellváltva vezéreljük a játékt és a másik aki nem irányít az rukkol vagy kólát hoz be. Nálunk ez be jött és unoka tesóm is javasolja.
Mível irtóra hangúlatos a gém ezér példa nélkűl 5+5 és 5+5 pontba illettük ki. (Továbbá is őrizzük vezetésűnket!!!)


Ki tartás
Majnem ez a leg kitartóbb játcás amivel az életembe össze fútottam. Én már majnem 100 órája csak ezzel gémezek unoka tesóm meg még régeb óta! (A lányok önnálóan nem tudnak játszcani szóval őket nem veszem bele a kalkulálásba) Ősszesen magyarán 300 óra fölé helyezkedünk a nagy tapasztalatúnkkal. Mi ez ha nem ki tartás?! Annyi kűldetés meg fel adat van benne hogy ha íde be pötyögném akkor mindenki azt mondaná: Déneském ne fárassz már biztos hazúdsz! Pedíg valóba igazat beszélnék mer példának okáért ki járhatjuk a Mágus sulit, a Bárd sulit, csatlakozhatúnk a Tolvaj Gyárhoz vagy lehetűnk Bér gyilkolós Vadállatok esetleg a Compániások. Be álhatúnk a Lázadók vagy az Impérium seregébe harcolni, válhatúnk Vampírévé vagy vér Farkassá gond nélkűl. És ezek közűl eggyik se kabcsolódik az úgy nevezet "Story"-ba. Kűldetések ezer milliói bisztosítják a szórakozást.

Típpem: Ha nem tetcik eggy kaland mer túl lélek probáló (sajnos ilyen is van benne!) akor inkább haggyátok félbe nehogy rosszat álmodgyatok. Nem lessz így se semmi baj!

Jöjjön a pontozás rá: Dina és Déni: 5+5 pont! Unoka tesóm és tesója: 5+5 "eggység"!


Az ajállásokat most ki hagyom mer már így is retentő hoszú let a cikk maj írjatok levélbe és akor el döntöm kinek való meg kinek nem.

Egyből rá térek arra hogy a:

Verdiktúúmozás
Ez valóba egy csoda remek játék lett ahogy emlékszek rá. Nézzűk a száraz tényeket: Őrrömmel láthattyuk hogy a Haraszti famílya kölkei győztek a pontozás versenybe összesen pedíg 94ésfél pontot kapot a gemma ami hihetetlen mer torony magasba veri az összes eddígi testyeimet!! Lehet hogy valóba ez a világ leg jobb játéka jelelleg? Lehet. Szívünkből ratulálok a készitöknek (és nekem meg tesómnak a győzelemér). Sok boldogságot kívánok a kedves készitőknek. Víszont látásra!

Szeretném meg köszönni a Dina bece nevű tesóm segítcségét a test írásakor és hogy a nagy versenybe segítet le győzni unoka tesómékat. De persze nekik is köszönöm hogy segítetek pontozni!

Túcatadik képes blogbe jezzés

Orbán Viktor úr Ó Városba is el látogatot nagy szabájú kőrutazása sorában. Lehet hogy eggy míndent tudó öreg mester Húngáriába érkezéséröl folytak a tárgyalások a Fellegvárba?!

Tizeneggyedik képes blogbe jezzés

– Miért olyan rátartiak? – kérdezte Chloé. – Dolgozni nem olyan nagydicsőség...
– De nekik azt mondták – szólt Colin. – Általában annak is tartják. Valójában senki sem gondolja. Csak szokásból csinálják, éppen azért, hogy ne is kelljen rá gondolniuk.
– Mindenesetre hülyeség olyan munkát végezni, amit a gép is elvégezhetne.
– De a gépeket is meg kell csinálni – mondta Colin. – Ki készítse el őket?
– Hát persze, ez igaz – ismerte el Chloé. – A tojáshoz tyúk kell, de haegyszer már megvan, rakásra jön a tojás. Jobb tehát a tyúkkal kezdeni.
– Meg kellene tudni, ki nem engedi, hogy gépeket gyártsanak – mondta Colin. – Tán nincs rá idő. Az emberek az életre vesztegetik az idejüket, s a munkára nem marad nekik.
– Nem fordítva van? – kérdezte Chloé.
– Nem – mondta Colin. – Ha lenne idejük gépeket készíteni, akkor utána nem kellene semmit se csinálniuk. Ezzel azt akarom mondani, hogy azért dolgoznak, hogy éljenek, ahelyett, hogy azért dolgoznának, hogy gépet gyártsanak, s ily módon munka nélkül élhetnének.
– Jaj de bonyolult – vélte Chloé.
– Dehogy – cáfolta Colin. – Nagyon is egyszerű. Persze, ezt csak fokozatosan lehetne bevezetni. De hát nagyon sok időt vesztegetünk arra, hogy olyan dolgokat csináljunk, amelyek nem tartósak...
– De nem gondolod, hogy szívesebben maradnának otthon, és a feleségüket csókolgatnák, meg uszodába járnának és szórakoznának?
– Nem – mondta Colin. – Ugyanis erre nem gondolnak.
– De hát az ő hibájuk, ha azt hiszik, hogy dolgozni dicsőség?
– Nem – felelte Colin –, nem az ő hibájuk. Azért hiszik, mert azt mondják nekik: „A munka szent, a munka jó, szép, a legfontosabb, s csak a dolgozóknak van joguk mindenre." Csakhogy oda jutnak, hogy mindig dolgozniuk kell, és nem tudják élvezni munkájuk gyümölcsét.
– Szóval akkor ostobák? – kérdezte Chloé.
– Azok – felelte Colin. – Azért értenek egyet azokkal, akik azt mondják,hogy dolgozni a legjobb, így elkerülik a gondolkodást, azt, hogy előrejussanak, és hogy többé ne kelljen dolgozni nekik.
– Beszéljünk másról. Fáraszt ez a téma.

Tízdik képes blogbe jezzés

A győzedelems szövetcség (Tywin Lannister [A Lanister ház képveseletébe balra] és Orbán Viktor [Hungária, jobbra]) nagy meg könnyebűlések közepette kvaterkázik a meg terhelö ostrom útán. Oltári szerencse hogy mínden jól alakúlt és a démoni erök nem tutták romba döntni a nemes erőditményt (az úgy nevezet Király Várat): ez úttal keservesen sirhatnak a nyavajás áruló kutyák.

Kilencedík képes blogbe jezzés

     Azt kérdezte, „mi volt e háboruknak közönséges oka, vagy inditéka?” Megmondtam, „hogy az okok megszámlálhatatlanok; de nehányat a legfontosabbak közül felsorolhatok. Ez az ok néha az uralkodók becsvágya, kik ugy érzik, soha sincs elég országuk és népük, amit boldoggá tegyenek; - néha meg az államférfiak romlottsága, akik háboruba keverik urukat, hogy elhallgattassák a rossz közigazgatáson felháborodott néprétegek zugolódását. Véleménykülönbségek is gyakran okozták milliók halálát, például ilyenek, hogy hus-e a kenyér, vagy kenyér-e a hus; vajjon egy bizonyos bogyó váladéka vér-e, vagy bor; vajjon fütyülni bün-e vagy erény; vajjon mi jobb, megcsókolni a gerendát, vagy tüzbe dobni; vajjon mi a legszebb szin kabátban: fekete-fehér-vörös, vagy szürke; rövid legyen-e a kabát vagy hosszu szük, vagy bő; tiszta, vagy piszkos és igy tovább. A legvéresebb, legdühösebb s leghosszabb háboruk ilyen véleménykülönbségeken törnek ki, főleg oly vélemények különbségén, melyek közönyös dolgokra vonatkoznak.
     Két uralkodó között gyakran azon fordul meg a pártoskodás, vajjon melyiknek van joga ahhoz, hogy országának birtokába helyezzen egy harmadikat, oly országba, melyre egyiknek sincs igénye; sokszor azért kezd ki egyik uralkodó a másikkal, hogy az ki ne kezdjen vele; sokszor azért üt ki háboru, mert az ellenség nagyon erős; sokszor azért, mert nagyon gyenge; sokszor szomszédaink akarják, ami a miénk, vagy az övék az, amit mi akarunk; erre aztán verekszünk, mig ők elveszik a mienket, hogy nekünk adják az övékét. Nagyon méltányos háboru-ok az is, megtámadni egy országot, melynek népét elpusztitotta az éhség; tönkretette a dögvész, vagy szétzavarta a belső pártviszály. Méltányos háboru-ok szövetségesünk ellen az a körülmény, hogy nagyon szeretnénk, ha egyik város a mienk volna, amibe az is jó, hogy már nem az övé. Az ugynevezett büntető-hadjáratok azok, melyeket szegény és tudatlan népek ellen inditanak az uralkodók, kipusztitva felét e népnek, másik felét rabszolgaszijra füzve, hogy barbár életmódjukon ekként segitsenek. Nagyon tisztességes és gyakori szokás, ha az egyik uralkodó segédkezet nyujt a másiknak, hogy egy harmadik ellen védekezzék, akkor a segély-nyujtó, miután szövetségesét kirántotta a bajból, a kérdéses területet ő maga foglalja el s megöleti, becsukatja, vagy számüzi a szövetséges uralkodót, amihez joga van, hiszen ő segitette. Vérrokonság, vagy házasság is gyakori oka az uralkodók közt történt háborunak. Minél közelebbi rokonról van szó, annál nagyobb a háborus kedv; szegény népek éhesek, gazdag népek gőgösek, a gőg és éhség pedig sohasem értik meg egymást, éppen azért, a katonai hivatás mindenek közt a legtiszteletreméltóbb. Katona ugyanis olyan yehu, aki pénzért annyit öl meg embertársai közül, akik őt sohse bántották, amennyit csak tud.”
     Van aztán Európában nehány uralkodó, akiket kéregető-királynak lehetne nevezni; ezek a maguk erejéből nem viselhetnek háborut, tehát csapataikat gazdagabb nemzetektől kibérlik; ennyit és ennyit fizetnek naponkint egy emberért; Észak-Európában ez gyakori szokás”.
     „Amit a háboruról mondott nekem” - mondta gazdám - „csodálatos világossággal mutatja, hogy maguknál pontosan az az ész hiányzik, amiről olyan büszkén beszélt; még jó, hogy a gyalázat nagyobb, mint a veszély és hogy a természet nem engedi meg, hogy más nagyobb bajokat csináljanak. Szájuk ugyanis egy sikban van az arccal s igy nem haraphatják meg egymást, csak ha a másik beleegyezik. Mellső és hátsó patáik pedig oly rövidek és gyöngék, hogy a mi yehuink közül egy egy tucat európai yehut megszalasztana: s éppen azért, ami azoknak számát illeti, akiket megöltek a csatákban, nem gondolhatok egyebet, minthogy olyan dolgot állit, ami nincsen”.
     Fejemet ráztam s nem állhattam meg, hogy elmosolyodjam. Nem lévén egészen járatlan a háboru müvészetében, leirtam neki a különböző ágyukat, láncos-golyókat, puskákat, karabélyokat, pisztolyokat, golyókat, lőporokat, kardokat, szuronyokat, ütközeteket, ostromokat, rohamokat, hátrálásokat, aknákat, bombákat, tengeri háborukat, emberestül elsülyesztett hajókat, mindkét részről ezerszámra elhulló katonákat, halálhörgéseket, levegőbe kalimpáló testrészeket, füstöt, lármát, kavarodást, lovak dobogását halottak fején, futást, üldözést és diadalt, hullákkal boritott földeket, hullákat marcangoló kutyákat, farkasokat és keselyüket, kifosztást, gyujtogatást, rombolást és pusztitást. S hogy drága hazám fiainak értékét s nagyságát elképzeltessem vele, biztositottam, „hogy saját szememmel láttam, hogy vertek agyon százszámra embereket egyetlen ostromban s hogy sülyesztettek el száz hajót s láttam, hogy potyognak a felhőkből vissza a felrobbantott testrészek, a nézők nagy mulatságára”.
 

Nyólcadik képes blogbe jezzés

Orbán Viktor Hungária kép visseletébe aggodalmaskodva szemléli meg Királyvár bisztonságos ablakából a tron követelő árulók (Stannis Barateon és láncos csahosai) durva ostromát. Nagyon reméljük hogy a szövetcséges sereg és a vastag falak ki tartanak vagyis jelelleg nem a vesztes óldalra jutunk a taktikázásba.

Hetedik képes blogbe jezzés

– Csinál borjúremeket ma estére? – kérdezte Colin.
– Istenem – sóhajtott Nicolas. – Az úr nem szólt idejében. Más tervem volt.
– Ezer ördög és pokol és cséphadaró! Mér beszél hozzám mindig harmadik személyben? – kérdezte Colin.
– Ha az úr felhatalmaz, hogy kifejtsem indokom, megmondom, hogy véleményem szerint bizonyos bizalmaskodás csak akkor elfogadható, ha az ember hajdan együtt őrizte valakivel a sertést. Ez esetben azonban ez nem forog fenn.
– Maga nagyon fenn hordja az orrát, Nicolas – állapította meg Colin.
– Állásomból következik, hogy kevély vagyok, uram – felelte Nicolas –, és ön ezért engem nem hibáztathat.
– Hát persze hogy nem – nyugtatta meg Colin. – De szeretném, ha nem lenne ilyen zárkózott.
– Én őszinte, bár rejtett tisztelettel viseltetem uraságod iránt – felelte Nicolas.
– Boldog és büszke vagyok, Nicolas, és viszonzom is. Tehát mi lesz ma vacsorára?
– Megint csak ragaszkodom Gouffé hagyományaihoz, midőn ezúttal egy déltengeri, pézsmával illatosított portóiban sütött hurkácskát készítendek.
– Melynek titka? – érdeklődött Colin.
– A következő: „Vegyünk egy hurkácskát, és nyúzzuk meg, bárhogy acsarkodik. őrizzük meg gondosan a bőrét. Tűzdeljük meg a hurkácskát vékony szeletekre vágott homárlábbal, amelyet lóhalálban megfuttatunk elég meleg vajban. Aztán jéggel bélelt könnyű kukta fenekére hullajtjuk. Szítsuk fel a tüzet, és az így nyert helyen ízlésesen helyezzünk el lassú tűzön főtt borjúmirigy-karikákat.
Amikor a hurkácska mély hangot hallat, íziben vegyük le a tűzről, és ontsuk nyakon jó minőségű portói mártással. Piszkáljuk meg platina lapickával. Zsírral kenjünk ki egy formát, és tegyük el, nehogy megrozsdásodjon. Tálaláskor készítsünk erőlevest egy kis szódavízből meg negyed liter friss tejből. Körítsük a miriggyel, tálaljuk, és menjünk a fenébe."
– Egészen paff vagyok – mondta Colin. – Ez a Gouffé irtó nagy ember lehetett.