JÖVŐI LÁTÁSÓM

MEGOSZTÁS:

Únoka tesóm atta eszt a jó kis nyereményi játék típet. Szóval be nevezek ara hogy mílyen lessz 2010 április 29-n a napóm (további jó kis történeteket olvashacc a jövőből a A Jövő Emlékei blogon)

.

Úgy fog kezdődni hogy Latika ébreszt.
-A csudába Latika nem ráspojoztad le a karmaidat tegnap este most jol meg karmoltál.

Nem baj le szaladok mamámhoz aki nem birt aludni a frónt miat és kérek tölle raktapaszt. Közbe melegit nekem kakaót amig be ragasztózom a karmolási nyomokat. De jó lene ha nem fertözödne el. Meg regelizek és irány a súli. De közbe meg fájdúl a fejem és haza kűld a tanár néni. A fenébe pedíg utolsó óra tesi let volna. Othon délbe le dölök piheni és meg lepödve veszem észre hogy míkor fel ébredek zombí lettem a bacilusos karmolás miat. El felejtetük fertötleníteni a karmolás nyomokat. Bajba vagyok! Menekűlnöm kel!

Ki komandózom magam az ablakon hátra se nézek nehogy el áraszon az étvágy és valamelyik család tagom agy velejét akarjam ki szipolyozni. Tesóm és anyum meg menekűlt. Eggyenlőre. De nem akarok senkit bántani úgyhogy meg kel oldani ezt a nehéz helyzetet. El índúok a rendelő intézetbe de sajnós egy rendőr áll a kapuba. Francba. Kerűlnőm kel az ijen helyzeteket it már nincs segitcségre módszer. Lehet hogy kőrőznek ettől féltem. De nem esek kétcségbe és meg húzom magam egy fa koronájába. Majd este keritek segitcséget magamnak. Adig kicsit játszok a kis madarakkal de a csiripelés majnem le buktzat. Figyelmesebbnek kel lenem ezt tanácsolom magamnak remélem meg fogadom.

A játék és az ijedelem meg egy kis pihenés és sötétedés útán folytatom az útam a gyógyszerér. Ijetten veszem észre hogy el kezd foszolni a húsom és eggyre joban vágyok agyvelő útán. Sietnem kel! El sántikálok a gyógyszer tárig már járni se birok emberi módra. Azt fogom hini hogy meg támadta a zombí bacilus az ideg rencerem. Már csak ez hiányzott. Oda ben egy gyönyörüséges néni van egyes egyedűl de nem veszi észre hogy segitcségre szorulok. Közbe a lakó házak felől fákjás tömeg zúgolódik és vas vilákal fel fegyverkezve akar űldözni. Nagy a baj!!!

Erősen koncentrálok a tele pátiára hogy a belső nő észre vegyen már. A harmadik erős rá gondolásra végre észre vesz és ijetten be enged. Pont amikor a fel dűhödöt tömeg el víharzik meletem. Meg úsztam! El mútogatom neki hogy zombi letem és segitcsen kérem szépen. Meg érti hála a Jó Istennek. Elő vesz egy anpúla gyógyszert és be adgya a vénámba. Irtózok a tütöl de meg éri meg gyogyulni. Vacsorára még haza is érek. Szerencsére gondoltam rá hogy Latika is roszul lehet és kértem kőlcsön oltást neki. Haza érve titokba be gyógyszerezem és igy menekűltünk mindnyájan.

Szóval szerintem hasonló lesz a napom majd.

 

Latika zombi cica változata agyvelőre éhez :S (Ílusztráció csak)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.